A RoboCorp a kolozsvári First Tech Challenge válogató versenyen

2019-03-08

2019. március 1–3.

A RoboCorp a kolozsvári First Tech Challenge válogató versenyen

Egy újdonsült robocorpos beszámolója

Amikor még tavaly decemberben csatlakoztam a RoboCorp csapatához, nem gondoltam, hogy ennyi mindennel fogok gazdagodni. Nem gondoltam, hogy valaha is részese lehetek egy komoly verseny komoly csapatának, és végképp nem gondoltam, hogy a technológia és informatika iránti szeretetem, a csapatban való munka és a dolgok megvalósítása iránti ambícióim egy ilyen rangos versenyen fognak kibontakozni.

A versenyt megelőző héten látszott igazán az, amit a nevünk is tükröz (a RoboCorp a Robot Corporation rövidítése), hogy mi egy „vállalat” vagyunk, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe, és ez a „vállalat” csak akkor működik jól, hogyha mindenki azt csinálja, amihez ért, és ezt szeretettel és odaadással teszi. Ez a tendencia megmutatkozott a csapatunkban. Mindenki produktívan készült a versenyre. Az építők, a programozók, a marketingesek, mindenki törte magát a közös céljaink megvalósításának érdekében.

Lévén, hogy újonc vagyok a csapatban, és ez volt az első FIRST Tech Challenge verseny, amelyen részt vettem, ezért volt bennem kétely a versennyel kapcsolatban. A román nyelvtudásom sajnos nem nagyon csillogó, ezért a legjobban a többi csapattal való kommunikációtól féltem. Féltem még attól is, hogy a versenyen hasznos tagja tudok-e lenni a csapatnak.

Csütörtök délután 5 órakor indultunk a csíkszeredai távolsági buszmegállótól Kolozsvárra. Az út nagyon jó hangulatban telt, beszélgettünk, nevettünk, szóval igazából osztálykirándulás hangulata volt az egésznek. Este 10 óra körül érkeztünk meg Kolozsvárra, ahol a csomagokkal és a robottal együtt kb. 4–5 km-t kellett sétálnunk a szállásig. Lefekvésig beszélgetéssel töltöttük az időt.

A pénteki napon számomra a legnagyobb stresszfaktort az interjú nyújtotta. Alapjáraton kommunikatív személyiség vagyok, de román nyelven mégis nehezebb kommunikálni, ráadásul, hogy eléggé komplex dolgokról kellett beszélni. (Hozzáfűzném azért, hogy nekem az egyszerűbb dolgok is komplexnek számítanak, ha románul kell beszélni.) Előre megbeszéltük, hogy az interjú során ki mit kellene mondjon, és amikor bementünk, és a zsűri tagjai a csapatársunk második mondata után kérdésekkel lazították fel az interjú hangulatát, nagy kő esett le a szívemről. A feszült interjú pár másodperc alatt egy könnyed és barátságos beszélgetéssé alakult. A nap többi része a robot és a pályainspekcióval, valamint teszteléssel telt.

A szombati napon számos kvalifikációs meccs volt, amin kisebb-nagyobb sikerrel teljesítettünk. Nagyon pozitív élmény volt számomra az, ahogy láttam a csapattársaimat tesztelni versenyezni, és megörökíthettem fotósként/videósként a közös pillanatokat. Az egész csapat egy emberként mozgott, örült, szurkolt. Beszélgettünk, nevettünk, pihentünk, szóval igazából a verseny a mi csapatunk számára jó hangulatban telt.

A vasárnapunk sokkal több izgalommal volt fűszerezve. Az, hogy bejutottunk az elődöntőbe, hatalmas élmény volt számunkra. Bár nem sikerült továbbjutnunk, nem láttam senkin csalódást. Mindenki ugyanúgy pozitívan állt hozzá a dolgokhoz. Nagyon büszkék voltunk, hisz Connect Award első díjasok lettünk.

A csapat, a verseny egyszóval szuper, de nem csupán az eredmények miatt. Úgy gondolom, az eredmények csak másodlagosak. A megvalósítás az, ami ezt a versenyt igazán megfűszerezi. Nagy izgalommal várom a bukaresti versenyt, és reménykedem abban, hogy ennél is nagyobb élményben lesz ott részem.

Molnár (Csukja) Zsolt


 

Egy „régi” robocorpos beszámolója

 

Csapatunk egy része csütörtökön, február 28-án elindult a hétvégén tartandó kolozsvári regionális versenyre. Késő esti megérkezés és egy rövid alvás után feszülten keltünk fel másnap reggel. Én már a tavaly is tagja voltam a csapatnak, de azért izgatottan indultam reggel. Új tagokkal bővült a csapat a tavalyi bukaresti verseny óta. A feladat, a robot, a helyszín és a zsűri is új, más volt.

Reggel 9-kor érkeztünk meg a verseny helyszínére, a Babeș-parkban található Gheorghe Roman sportterembe. Elsősorban feldíszítettük kis standunkat pár lufi, plakátok, fotók és a bannerünk segítségével. Ezután kaptuk kézbe az adott napi programot. 11 óra után szóltak, hogy nemsokára sorra kerülünk a zsűrinél az interjúnkkal. Előre megírt szöveggel is készültünk, hiszen hozzáférhetőek a gyakori kérdések az interneten, illetve a tavalyi tapasztalatainkból is merítettünk. Egy órát álltunk a terem előtt, amíg szólítottak. Ekkora már mindenki feszült volt. Nagyon féltünk, de miután behívtak, minden félelem elszállt. Még magunk sem gondoltuk volna, hogy 30 percet fogunk bent tölteni. őszintén szólva, csak 10 percnek tűnt. A teremben zsűritag várt. Kb. 2 perc után kezdtek kérdezni a robot felépítésétől kezdve a tervezésen át a marketinges témákig. Minden kérdésre legjobb tudásunk szerint próbáltunk válaszolni. A zsűri „megvesztegetésére” az idén apró székely bácsikat nyomtattunk az iskola 3D nyomtatójával, ezzel is nagy sikert arattunk.

Az interjú után már könnyebb volt. A robot- és pályainspekció következett: a robotot A-tól Z-ig átnézték, hogy megfelel-e az adott követelményeknek. Ezeken az „ellenőrzőpontokon” is átmentünk, így számunkra a nap lejárt. Nem mentünk vissza a szállásra, a csapat nagy része estig maradt gyakorolni a sportteremben.

Másnap reggel zajlott az esemény hivatalos megnyitója. A himnusz és a beszédek után megkezdődtek a kvalifikációs meccsek. Összesen 6 meccset játszottunk. Sajnos, nem mindig volt szerencsénk a csapattársakkal (ugyanis a pontszerzés párban történik), de mi kihoztuk magunkból a maximumot. A napot a tabella 10. helyével zártuk a pontszámunk alapján (5 meccs után).

A kolozsvári versenyen is érezhettük a versenyre jellemző „gracious professionalism” szellemét, amikor a versenytársat nem leteperni akarja senki, hanem általa jobbá lenni, jobban teljesíteni. Ez megnyilvánult abban, hogy a szomszédnak csavart adunk, ha nem hozott eleget, vagy elmondjuk, programunkban mit hogyan oldottunk meg, kisegítjük, ha valami nem indul. Mi is kaptunk tengelyt, többen is gratuláltak a robot autonóm részben nyújtott teljesítményéért a nap folyamán. Megható volt az a pillanat is, amikor egyik meccsen partnerünk robotja nem működött rendesen, és mi megnyertük a meccset nekik is – ezért a lelkes szurkolótáboruk hosszú ideig a mi nevünket kiabálta.

Vasárnap reggel lejátszottuk utolsó meccsünket az elődöntő előtt. Sajnos, nem úgy jött össze, ahogy elképzeltük, egy addig ki nem próbált bravúrt akartunk megvalósítani, hiszen az első négy helyre már nem volt esélyünk. A giroszkóp viszont beakadt, így az első 30 másodpercben a robot csak forgott körbe-körbe. Nem voltunk csalódottak, mert így is felkúsztunk a 6. helyre.

Ezután következett az, hogy az első 4 helyezett választ magának 2–2 csapatot, akivel együtt szeretné játszani az elődöntőt. Nagyon boldogok voltunk, mert az IDL Electronics, a kudzsiri csapat kiválasztott minket a Clever Core nagybányai csapattal együtt, hogy támogassuk őket. Az elődöntőben mi mindhárom meccsen játszottunk. Sajnos, csak egyiket sikerült megnyernünk, de kevés pontszámon múlott, hogy továbbjussunk a döntő meccsekbe. Mindezeken túl az elődöntő második mérkőzésén a kolozsvári verseny legmagasabb pontszámát értük el partnerünkkel (355 pont), magasan az összes eredmény fölött. Így számunkra már ez is nagy öröm volt.

A döntő után következett a díjazás. Nyolc kategóriában osztottak díjat, kategóriánként I., II., III. helyezést. Az egyik ilyen kategóriában értünk el a Control Award I. helyezést. A díjat a robot mozgására adják, hogy mennyire mozog ügyesen autonóm és vezérléses módban is. Ezáltal a kolozsvári mérkőzéseken a mi Sanyi nevű robotunk érdemelte ki a legjobban programozott robotnak járó díjat. Nagyon boldogok vagyunk azóta is.

A versenyen a továbbjutás a pályán elért pontszámok és a zsűri által kiosztott díjak alapján felváltva történik. Így összesítettben 11.-ként jutottunk tovább a következő országos fordulóra, amelyet 2019. március 22. és 24. között tartanak Bukarestben.

Ezek után gyorsan összecsomagoltuk, és a vonatállomásra indultunk. Késő estére értünk haza.

Összességében egy tartalmas 3 napot töltöttünk Kolozsváron. Tele élményekkel, tapasztalatokkal és számos új baráttal az ország több pontjáról, akikkel tartjuk a kapcsolatot, és akik várják, hogy Bukarestben ismét találkozhassanak velünk. Jelenleg megállás nélkül készülünk a bukaresti fordulóra, amelyet izgatottan várunk. Reméljük, hogy sikeresek leszünk ott is.

 

Fodor Tímea

 

Köszönjük:

  • az iskolánknak az új robottermet, ahol készülhetünk;
  • a iskola vezetőségének és a tanárainknak a megszállottságunk, hiányzásaink kapcsán tanusított megértésüket;
  • az Erdélyi Tehetségsegítő Tanácsnak a szállás és az utazási költségek fedezését, aki az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatását közvetítette;
  • a Harmopan Rt-nek a reggeliket és vacsorákat;
  • a Color Point Advertising Kft-nek a matricákat és a plakátokat, amelyekkel az standunkat díszítettük és az érdeklődőket megajándékozhattuk;
  • a Spektrum Oktatási Központnak az egyen pólóinkat;
  • a Tipographic Kft-nek, hogy a naplónkat gyorsan és szépen kinyomtatták, bekötötték két példányban.
IRIS Őszi Szavalóverseny
2024-11-08

2024. október 22-én szervezte a Johannes Kájoni Szakközépiskola az IRIS Őszi Szavalóversenyt, amely két kategóriában, román és magyar nyelven zajlott.

MÁG Gólyabál 2024, élő közvetítés
2024-10-25

Az iskolánk youtube csatornáján is élőben lehet követni 19 órától az idei Gólyabált.

Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉGE
2024-10-12

Iskolán 4 diákja és egy tanára is díjban részesült a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének hagyományos díjátadó ünnepségén.