Tatabányai tapasztalatok
2013. márc. 22-23.
A tatabányai Bárdos László Gimnázium adott otthont a Tudományos Diákkörök XIII. Országos Konferenciájának, amelyen a szakmai (humán- és társadalomtudományi, műszaki és reáltudományi, élet- és környezettudományi), valamint a regionális (erdélyi, felvidéki és vajdasági) elődöntőkön továbbjutott diákok/kutdiákok mutathatták be és védhették meg előadásaikat. 13 szekcióban mintegy 120 diák bizonyíthatta eredeti látásmódját, szakmai felkészültségét, előadói vénáját és vitakészségét.
A Márton Áron Gimnáziumból Balázs Renáta és Gegő Virág (mindketten a XII. A, filológia osztály tanulói) jutott be a döntőbe a TUDEK, az erdélyi regionális elődöntő II. helyezettjeként. Az Irodalom és nyelvészet szekcióban elsőként bemutatott előadásukért, amelyet Az „én”-ek problémája a posztmodern elbeszélésben témábantartottak, és amelyben Julio Cortázar(Az összefüggő parkok) és Láng Zsolt(A pálcikaember élete) köteteiből választott novellákat értelmeztek, a Borbély Szilárd, egyetemi docens, író-költő vezette zsűritől a legmagasabb pontszámot kapták, így első díjjal térhettek haza.
A konferenciát kiegészítő programokon, beszélgetéseken a résztvevők megismerkedhettek saját szekciójukon kívüli más „megszállottakkal” is, a lelkes házigazdák jóvoltából pedig a bányászváros és a természeti környezet (Vértes) közelebbi és távolabbi múltjába pillanthattak be. Élményt jelentettek a megnyitón a Kutató Diákok Mozgalmát elindító dr. Csermely Péter hazaviendő tömör üzenetei („Hallgassatok magatokra!”, „Az igazi tehetség új utakat keres.”, „Soha ne adjuk fel!”, „Gondoljatok segítőitekre!”). Különösen emlékezetes marad az a két stratégia, amelyet a kutatási téma megragadására (az ockhami-einsteini „kettős borotva”) és a kutatói magatartásra („delfin”-stratégia: „Ugorjatok egy nagyot, ki a posványból!”) ajánlott.
A felkészítő tanárok számára a tehetséggondozás helyzetéről szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyen a hivatalos és a civil szervezetek kettősségéről, a tehetséggondozásban betöltött szerepükről, a kutatói életpálya lehetőségeiről, társadalmi megbecsüléséről is szó esett. Több évtizedes tehetséggondozás tapasztalatai alapján – szakdolgozatok irányítása az iskolai TDK-n, alternatív irodalmi verseny szervezése, önképzőköri tevékenység – alulírott egyetértéssel idéz néhány véleményt: a tehetséggondozás nem azonos a tanügyi reformmal, fontosak a tehetséggondozás anyagi feltételei, de még fontosabbak a tehetséggondozás apró lépései: a tehetség felismerése és bátorítása, az önképzőköri/szakköri munkalehetőségek biztosítása, vagyis a motivált /elhivatott tanár és a tehetségére ráébredt, azt kellő akarattal és alázattal gondozó diák.
Az oda-vissza utaztatást a csíkszeredai, kolozsvári és sepsiszentgyörgyi résztvevők számára ez alkalommal is Lapohos Anna-Mária, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese szervezte meg. A diákok és a felkészítő-kísérő tanár részvételi költségeit (szállítás, regisztrációs díj, hozzájárulás) a Márton Áron Gimnázium igazgatósága biztosította. Mondhatni: megtérült a befektetés.
Csutak Judit,
magyartanár
2024. október 22-én szervezte a Johannes Kájoni Szakközépiskola az IRIS Őszi Szavalóversenyt, amely két kategóriában, román és magyar nyelven zajlott.
Az iskolánk youtube csatornáján is élőben lehet követni 19 órától az idei Gólyabált.
Iskolán 4 diákja és egy tanára is díjban részesült a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének hagyományos díjátadó ünnepségén.