Azt hiszem mindannyiunk nevében írhatom, hogy hatalmas izgatottsággal indultunk útnak, hogy betekintést nyerhessünk hőn áhított jövőnk, az egyetem izgalmakkal és újdonságokkal teli világába.
(...) Utazás. Busz, emberek, barátkozás, nevetés.
Vásárhely.
Péntek.
Az első megálló: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem
Amint megérkeztünk Vásárhelyre, az Orvosi Egyetem udvarára, mosolygó egyetemisták fogadtak bennünket.
Névjegykártyákat osztogattak és különböző adminisztratív dolgokat végeztek, míg mi izgatottságunkat legyűrve kíváncsian vártuk a következő lépést.
A névjegykártyák kiosztása után közölték velünk, hogy máris késésben vagyunk, ezért szinte futólépésben követve az előttünk haladó „fogadóbrigádot” megérkeztünk a Fogorvosi Egyetem bejáratához.
Itt volt szerencsénk találkozni a Nyílt Napok szervezőivel és a többi résztvevő csoporttal.
Kíváncsian bemasíroztunk az épületbe, ahol „Gólyafüzetecskéket” és szórólapokat kaptunk, majd egy hatalmas előadóterembe vezényeltek bennünket, ahol helyet foglaltunk és máris kezdődtek az üdvözlő és tájékoztató beszédek a nyílt napokról, magáról az egyetemről, a diákszövetségről és nem utolsó sorban hasznos információkat hallhattunk az oktatás színvonalát illetően, a felvételivel kapcsolatban, meg hogy, miért is érdemes ezeket az egyetemeket választani. A nyitóbeszédek után a résztvevőket csoportokra osztották, többnyire városok szerint, voltak ott szatmáriak, csíkszeredaiak, szentgyörgyiek és így tovább, majd szendvicset kaptunk és folytattuk utunkat.
Minden csoporthoz tartozott egy-egy egyetemista vezető, akik körbevezettek bennünket az egyetem udvarán és az egyetem fő és melléképületeiben.
A mi csoportunk a „kirándulást” a fogorvosi felfedezésével kezdte: megmutatták nekünk az előadótermeket és bemehettünk a gyakorlati laborba, ahol megnézhettük, milyen műszereken dolgoznak az itt tanuló diákok.
A Fogorvosi Egyetem bemutatása után a Fogtechnika épülete következett. A vezetőink folyamatosan meséltek arról, hogy hogyan zajlik itt az oktatás és, hogy pontosan mi is az, amit a diákok elsajátítnak ebben a szakmában. Érdeklődéssel hallgattuk őket.
A Fogorvosi Egyetem teljes bemutása után utunkat az egyetem udvarán lévő melléképületek és botanikuskertek felfedezésével folytattuk. Láthattuk a könyvtárat, a tornatermeket, az éppen épülő uszoda épületét és más érdekes dolgokat.
A környék körbejárása után bementünk az Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem épületébe. Az épület maga alaprajzilag eléggé hasonlít a Márton Áron Gimnázium épületéhez, ugyanaz az U alakú elhelyezkedés, a hatalmas ajtó, a lépcsők, az ablakok egy kissé emlékzetettek az iskolánkra, de az ott zajló dolgok, a tartalom volt az ami káprázatosabbá és érdekesebbé tette. Körbejártunk minden emeletet, vezetőink bemutattak minden szaktermet és meséltek a tanárokról, a tananyagról és válaszoltak minden általunk feltett kérdésre. Szerencsénkre az anatómia gyakorlati labornál éppen gyakorlat óra volt és a gyakorlatvezető tanár volt olyan kedves, hogy megengedje csoportunknak, hogy egy gyors betekintést nyerhessünk az ott zajló eseményekbe. Formalinszag, köpenyes, kesztyűs, kis fehér sapkás diákok, boncasztalok és egy 3-4 éve formalinban „úszkáló” férfitestet láthattunk. Egy diák, az éppen ott heverő hullán megmutatott nekünk pár, már számunkra is ismerős dolgot: izmokat, inakat, idegeket. A bátrabbak közelebb merészkedhettek a boncasztalhoz, míg akik úgy döntöttek nem bírják ki a látványt és a csípős formalinszagot kint maradhattak a folyósón.
Az anatómia labor után, megmutatták nekünk az egyetem Anatómia Múzeumát, ahol különböző érdekesebbnél érdekesebb preparátumokat láthattunk. Vezetőink serényen magyaráztak, mi pedig kíváncsian kérdezősködtünk.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bemutatása után csoportunkkal a kórházhoz mentünk, ahol meséltek nekünk a SMURD-ról, a rohammentősök feladatairól és arról, hogy hogyan látják el a betegeket, hogyan kategorizálják őket és minként is zajlik itt a munka. Bevezettek bennünket az épületbe, elmagyaráztak, megmutattak mindent, ami éppen érdekelt bennünket. Sokak számára az est egyik fénypontja volt: a rohammentősök helikoptere és az azon dolgozó aszisztensek, orvosok, mentősök munkájának bemutatása. Az érdekes események elfeledtették velünk a fáradtságot és már alig vártuk, hogy vajon mi lehet a következő megálló.
A SMURD után, a kórház épületében ellátogattunk a morfópatológiára, ahol beszéltek a szakmáról: előnyeiről és hátrányairól, dióhéjban arról, hogy miben rejlik a szépsége és a nehézsége ennek a dolgonak. Az morfópatológiára elméleti bemutatása után egy mikroszkópos teremben láthattunk érdekes szövetmintát, amiről éppen az ott bennünket körbevezető orvos elmondta a diagnózist és elmagyarázta, hogy honnan állapította meg. Megmutatta nekünk, hogy miben is áll a valóságban, gyakorlatban egy morfópatológus munkája. Mindezek után rövid séta következett a kórháztól egészen az ebédlőig, ahol a többi csoporthoz és vezetőikhez csatlakozva megvacsoráztunk. A vacsora után minden csoportot elszállásoltak. A mi csoportunk a Bolyai Líceum bentlakásában kapott szállást. Vezetőink elkísértek oda és tájékoztattak arról, hogy hogyan folytatódik majd az este.
Körülbelül két óra szabadidő állt a rendelkezésünkre átöltözni, zuhanyozni, lepakolni a holminkat, majd a többi résztvevővel és szervezővel együtt a Színművészeti Egyetem stúdiójában rövid előadást nézhettünk meg és egy kis izelítőt kaphattunk a szombati egyetembemutatóból, majd a Jazz nevű szórakozóhelyre mentünk. Ez a közös este kitűnő lehetőség volt arra, hogy feltegyük eddig fel nem tett kérdéseinket, hogy barátkozzunk, és megismerjük az egyetem tanulós részén túli szórakoztató világot. Az este jó hangulatban, kellemes társaságban telt.
Szombat.
Másnap reggel a szervezők szendviccsel vártak bennünket. Nem sokkal az ébresztő után el is indultunk, majd a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem bemutatása következett. Itt is csoportokra osztva vezettek körbe. Sokunkat elvarázsolt a színház rejtélyes világa, a tánctermek, a színpad, a fekete függönyök és a reflektor. A szakok részletes bemutatása után szaktanárok magyarázták el az érdeklődőknek a felvételi szabályait, meséltek a szakmáról, annak szépségeiről és arról, hogy miért érdemes ezt választani.
A Színművészeti egyetem után került volna sor a Sapientia Egyetem látogatására, de valamilyen félreértés miatt a Sapientia bemutatása sajnos elmaradt. Leküzdve eme kellemetlen félreértés következményeit, progamváltozás, morcos diákok (akiket a Sapientia érdekelt), a vállalkozó szellemű résztvevők a hideg ellenére hosszas városnézős sétán vehettek részt, a többiek meg a vezetőkkel visszamentek a buszokhoz és egy Sörpatika nevű helyre mentek, ahol bevárva a többi csoportot, pizzázással, beszélgetéssel, darcozással üthették el az időt. E közben a vezetők a Sörpatika udvarán serényen készítették ebédünket: bográcsoztunk. Az ebédet követően a szervezők rövid búcsúbeszédet tartottak, majd a résztvevők kaptak egy-egy tájékoztató könyvet az egyetemekről, felvételi információkról, adatokról stb.
Ezután búcsút vettünk vezetőinktől és igyekeztünk visszazökkeni kis középiskolás életünkbe, arra gondolva és vágyva, hogy visszatérve iskolánkba, túlélve az előttünk álló érettségit és felvételit, mi is részesei lehetünk ennek a világnak, a nagy betűs Élet ezen színes darabkájának, amit már annyira várunk. Mindannyian...
Orbán IldikóXII. C
2024. október 22-én szervezte a Johannes Kájoni Szakközépiskola az IRIS Őszi Szavalóversenyt, amely két kategóriában, román és magyar nyelven zajlott.
Az iskolánk youtube csatornáján is élőben lehet követni 19 órától az idei Gólyabált.
Iskolán 4 diákja és egy tanára is díjban részesült a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének hagyományos díjátadó ünnepségén.